Abstract
This chapter focuses on the Hungarian capital’s techno scene, which has been shaped by its community as well as by governmental decisions over the last 30 years. Budapest’s techno scene initially developed in the 1990s, but it didn’t establish long-standing club culture and venues. Following international trends, the scene began declining in the first decade of the twenty-first century, but this tendency was later reversed due to the activities of new promoter teams whose aim was to regenerate the underground scene. By examining historical moments of the scene and stories of venues, the focus is on cases of gentrification and commodification and their impacts on the local scene.
This is a preview of subscription content, log in via an institution to check access.
Access this chapter
Tax calculation will be finalised at checkout
Purchases are for personal use only
Similar content being viewed by others
Notes
- 1.
Techno is understood here as one of the genres of EDM, historically coming from Detroit and having different subgenres, such as minimal techno, industrial techno and hard techno.
- 2.
However, the population of the county has drastically decreased due to the decreased birthrate and the continuous emigration of the younger generations.
- 3.
Including related documentations such as journalistic articles, interviews, other online sources (e.g. forums).
- 4.
It also played an important role in the 1995 liberalisation of the airwaves in Hungary (Csejdy 1995).
- 5.
I received this information from the interviewed promoter teams.
- 6.
Many more examples could have been described in this chapter, but due to the limited scope of this research I tried to focus only on the most important ones. However, in the attached map I tried to illustrate the territorial changes by including as many clubs as I could.
- 7.
- 8.
Maybe except for the movement Több technót a parlamentbe! (More techno to the parliament!), which started in 2012 and made the request for The National Techno Radio, the need for the right of immunity for the DJs, and the programme Every Town Deserves a DJ at the Parliament (Több technót a parlamentbe! n.d.).
References
Angyalosy, E. (2010). “Egy éjszaka a föld alatt…” Az underground technozene köré kialakult csoportkultúra antropológiai elemzése. In A. Gergely (Ed.), Zene és/vagy politika (pp. 13–30). Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete Etnoregionális és Antropológiai Kutatóközpont.
Április végén bezár a Syma-csarnok. (2016). Retrieved from https://index.hu/belfold/2016/04/12/aprilis_vegen_bezar_a_syma-csarnok/.
Bátorfy, A. (2007). Az elektronikus zánczenei kultúra mint ellenségkép Magyarországon. Beszélő, 12(1), 104–112.
Bátorfy, A. (2011). Freee: Egy szubkulturális sajtótermék és a magyarországi elektronikus zenei kultúra párhuzamos története. In T. Tófalvy, Z. Kacsuk, & G. Vályi (Eds.), Zenei Hálózatok. Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában (pp. 227–244). Budapest: L’Harmattan.
Batta, B. (2008). HOVÁ TŰNT A TECHNO? Klubosodás; professzionalizáció; trendmozgás és egy elektronikus zenei alapító műfaj minimálissá zsugorodása. Retrieved from https://www.prae.hu/article/1585-hova-tunt-a-techno/.
Bendover. (2019). Legendás bulik – Frankhegy. Retrieved from https://primate.hu/legendas-bulik-frankhegy/.
Bernáthy & Son. (n.d.). Retrieved from https://www.facebook.com/pg/bernathy/about/?ref=page_internal.
Boxler, J. (2019). “Wir wollen die technosexuelle Befreiung!” DJ Alexandr vom queeren Budapester Party-Kollektiv OMOH im Interview. Retrieved from http://dasfilter.com/gesellschaft/wir-wollen-die-technosexuelle-befreiung-dj-alexandr-vom-budapester-queeren-party-kollektiv-omoh-im-interview.
Budapestvideó ponthu. (2020, January 22). A kultúra napján [Video file]. Retrieved from https://www.youtube.com/watch?v=yhJzolr0d1E&feature=emb_logo.
Chatterton, P., & Hollands, R. (2003). Urban Nightscapes: Youth Cultures, Pleasure Spaces and Corporate Power. London: Routledge.
Corvin Promenade. (n.d.). Retrieved from https://www.aboutcorvin.hu/en/corvin_promenade/.
Csejdy, A. (1995). DAFKE. Retrieved from https://tilos.hu/page/sajto-1995.
Csomós, G. (2010). Területi egyenlőtlenségek Magyarországon: az ESPON-elemzés adaptálása a tervezési-statisztikai régiók policentrikusságának vizsgálatához. Retrieved from http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2010/02/ts2010_02_04.pdf?lang=hu.
Deadcode Production. (n.d.). Retrieved from https://www.facebook.com/pg/DeadcodeProduction/about/?ref=page_internal.
Eldridge, A. (2019). Strangers in the Night: Nightlife Studies and New Urban Tourism. Journal of Policy Research in Tourism, Leisure and Events, 11(3), 422–435.
Füstös, Zs. (dir.). (1998). Techno: az egyén diadala. Budapest.
Gotham, K. F. (2010). Tourism Gentrification: The Case of New Orleans’ Vieux Carre (French Quarter). In J. Brown-Saraceno (Ed.), The Gentrification Debate (pp. 145–163). New York: Routledge.
Hae, L. (2012). The Gentrification of Nightlife and the Right to the City. Regulating Spaces of Social Dancing in New York. New York and London: Routledge.
Horkai, A. (1999). Screenagerek. A techno kultúra megjelenései a mai Magyarországon. Budapest: MTA-PTI Etnoregionális Kutatóközpont.
Horkai, A. (2010). Kapcsolatok. Az ifjúság társadalmi kötődéseinek narratívái. Educatio, 2, 264–273.
Instant-Fogas. (n.d.). Retrieved from https://instant-fogas.com.
Jankovics, M. (20.07.2018). Egy rakás kultikus hely zárt be az elmúlt nyolc évben. Retrieved from https://24.hu/kultura/2018/07/20/egy-rakas-kultikus-szorakozohely-zart-be-az-elmult-nyolc-evben/.
Jánossy, V. (2019). A Corvintetőnek esélye sem volt a túlélésre. Retrieved from https://24.hu/kultura/2019/05/23/corvinteto-jozsefvaros-blaha-corvin-aruhaz/.
Jóri, A. (2013). “A Facebook, a MySpace vagy a Last.fm? Hol attendingoljam magam az eseményre?” – Avagy a közösségi portálok nyelvhasználata. In T. Gecső & C. Sárdi (Eds.), Az interkulturális kommunikáció elmélete és gyakorlata (pp. 127–132). Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Kollega Tarsoly, I., Bekény, I., & Dányi, D. (1996). Magyarország a XX. században. Szekszárd: Babits.
Kovács, Z., Wiessner, R., & Zischner, R. (2013). Urban Renewal in the Inner City of Budapest: Gentrification from a Postsocialist Perspective. Urban Studies, 50(1), 22–38.
Kömlödi, F., & Pánczél, G. (2001). Mennyek kapui. Az elektronikus zene évtizede. Budapest: Re:Creation.
KSHa. (2019). Népesség a település jellege szerint, január 1. Retrieved from http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd001.html.
KSHb. (2019). Gazdaságilag aktívak, bruttó átlagkereset, reálkereset (1960–). Retrieved from https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qli001.html.
KSHc. (2020). Turizmus, vendéglátás. Retrieved from http://www.ksh.hu/turizmus-vendeglatas?lang=hu.
Lick the Click! (n.d.). Retrieved from https://www.facebook.com/pg/licktheclick/about/?ref=page_internal.
LÄRM. (n.d.). Retrieved from http://larm.hu/info.
Marcinczak, S., & Sagan, I. (2011). The Sociospatial Restructuring of Lódz, Poland. Urban Studies, 48(9), 1789–1809.
McLay, M. (1982). Experimental Music in Hungary: The New Music Studio. Contact, 24, 11–17.
Memento a már nem létező budapesti kulthelyekről. (2015). Retrieved from https://welovebudapest.com/cikk/2015/9/16/memento-a-mar-nem-letezo-budapesti-kulthelyekrol-i-resz.
Mészáros, G. (2003). Techno-house szubkultúra és iskolai nevelés. Iskolakultúra, 9, 3–63.
Mission. (n.d.). Retrieved from http://golyapresszo.hu/golya-2/mission/.
Papp, G. Zs. (dir.). (2002). Partik népe. Budapest: Bologna Film.
Peterson, R. A., & Bennett, A. (2004). Introducing Music Scenes. In A. Bennett & R. A. Peterson (Eds.), Music Scenes: Local, Translocal, and Virtual (pp. 1–15). Nashville, TN: Vanderbilt University Press.
Ross, S. (2017). Making a Music City: The Commodification of Culture in Toronto’s Urban Redevelopment, Tensions between Use-Value and Exchange-Value, and the Counterproductive Treatment of Alternative Cultures within Municipal Legal Frameworks. Journal of Law and Social Policy, 27, 116–153.
Short Description. (n.d.). Retrieved from http://golyapresszo.hu/golya-2/short-description/.
Siokou, C., & Moore, D. (2008). ‘This is Not a Rave!’: Changes in the Commercialised Melbourne Rave/dance Party Scene. Youth Studies Australia, 27(3), 50–57.
Sundance. (n.d.). Retrieved from https://sundance.hu.
Technokunst. (n.d.). Retrieved from http://technokunst.hu/about/.
Több technót a parlamentbe! (n.d.). Retrieved from https://www.facebook.com/tobbtechnot/.
Visszanyeri patinás homlokzatát a Corvin Áruház. (2018). Retrieved from https://jozsefvaros.hu/hir/5568/visszanyeri-patinas-homlokzatat-a-corvin-aruhaz.
Author information
Authors and Affiliations
Corresponding author
Editor information
Editors and Affiliations
Rights and permissions
Copyright information
© 2021 The Author(s), under exclusive license to Springer Nature Singapore Pte Ltd.
About this chapter
Cite this chapter
Jóri, A. (2021). Budapest, Hungary: Techno Scene (1988–2018). In: Darchen, S., Charrieras, D., Willsteed, J. (eds) Electronic Cities. Palgrave Macmillan, Singapore. https://doi.org/10.1007/978-981-33-4741-0_10
Download citation
DOI: https://doi.org/10.1007/978-981-33-4741-0_10
Published:
Publisher Name: Palgrave Macmillan, Singapore
Print ISBN: 978-981-33-4740-3
Online ISBN: 978-981-33-4741-0
eBook Packages: Social SciencesSocial Sciences (R0)