Abstract
The Hungarian agricultural sector underwent a series of transformations in the last hundred years. The starting point of it was the land redistribution immediately after the Second World War, followed by the first wave of (Soviet type) collectivisation between 1948 and 1953. The second wave of collectivisation after the Hungarian Uprising of 1956 was more successful. The agricultural sector was characterised by the duality of large state farms and cooperatives and intensively cultivated household plots until the political and economic transition. After the transition, due the land privatisation and the disintegration of the Eastern Bloc, the agricultural sector once again underwent fundamental restructuring. In the recent period, the course of agricultural development is increasingly influenced by the Common Agricultural Policy and the EU subsidies. This paper attempts to give a holistic view of the agrarian development and modernisation after 1990. The different aspects of change (in ownership structure, in production etc.) will be identified and their spatial patterns will be analysed. The paper will also explore the distinctive features of the two latest periods of agrarian development (the period of privatisation and the period dominated by the Common Agricultural Policy).
This is a preview of subscription content, log in via an institution to check access.
Access this chapter
Tax calculation will be finalised at checkout
Purchases are for personal use only
Similar content being viewed by others
Notes
- 1.
Household plots were small-scale farms run by families of peasant ancestry. The land that they cultivated and, in some cases, even the livestock raised, was provided by large-scale farms.
References
Állami Számvevőszék (State Audit Office of Hungary). (2015). An overview and evaluation of EU financial subsidies in the budgetary period of 2007–2013 (Tanulmány a 2007–2013. évi EU költségvetési időszakban Magyarország részére juttatott közösségi támogatások összefoglaló bemutatásáról, értékeléséről. https://www.asz.hu/storage/files/files/Publikaciok/Elemzesek_tanulmanyok/2015/2007_2013_eu_koltsegvetesi_idoszakban_magyarorszag_reszere_juttatott_kozossegi_tamogatasok_osszefoglalo_bemutatasa_ertekelese.pdf?ctid=855. Accessed: 2017.10.01.
Cloke, P. J. (1990). Society and rurality (Társadalom és vidékiség: Néhány észrevétel a magyarországi átalakulásról). Valóság, 13(6), 79–83.
Csatári, B., & Farkas, J Zs. (2008). Agrarian and rural development in Hungary, 1990–2005. Studia Obszarów Wiejskich/Rural Studies, 15, 147–164.
Csurgó, B. (2013). Residing in rural, living in rural (Vidéken lakni és vidéken élni). Argumentum. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet.
European Court of Auditors. (2017). Greening a more complex income support scheme, not yet environmentally effective. https://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/SR17_21/SR_GREENING_EN.pdf. Accessed: 2018.04.15.
Elekes, A., & Halmai, P. (2013). Growth model of the new member states: Challenges and prospects. Intereconomics, 48(2), 124–130.
Enyedi, Gy. (1988). Spatial diffusion of innovation in Hungarian agriculture. In Orosz, É. (Ed.), Spatial organization and regional development (Papers of the 6th Polish Hungarian seminar, Stare Pole, 1986). Discussion Papers (Pécs, Centre for Regional Studies), 123–148.
Farkas, J Zs, & Kovács, A. D. (2018). Critical notes about the Hungarian rural development from a rural geographical viewpoint (Kritikai észrevételek a magyar vidékfejlesztésről a vidékföldrajz szempontjából). Területi Statisztika, 58(1), 57–83.
Földművelésügyi Minisztérium. (2012). The Darányi Ignác plan: the framework for carrying out the National Rural Development Programme of Hungary (Darányi Ignác terv a Nemzeti Vidékstratégia (NVS 2012–2020) végrehajtásának keretprogramja). http://videkstrategia.kormany.hu/download/4/ae/40000/DIT2_magyar_t%C3%B6rdelt_120910.pdf. Accessed: 2018.04.15.
Gockler, L. (2013). Energy consumption in agriculture (Energiafelhasználás a mezőgazdaságban). Mezőgazdasági Technika. http://technika.gmgi.hu/uploads/termek_425/energiafelhasznalas_a_mezogazdasagban_13_12.pdf. Accessed: 2018.04.15.
Kovách, I. (2012). The countryside at the turn of the millennium: Changing structures and power relations in contemporary Hungarian rural society (A vidék az ezredfordulón: A jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezeti és hatalmi változásai). Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet-Argumentum Kiadó.
Kovách, I. (2016). The land and its people. The users of the land and land use in Hungary (Földek és emberek. Földhasználók és földhasználati módok Magyarországon). Budapest: MTA TKI–Debreceni Egyetemi Kiadó.
Kovács, T. (2004). The transformation of the agricultural land ownership structure (A mezőgazdaság birtokstruktúrájának átalakulása). Falu Város Régió, 10, 39–44.
Kovács, T. (2010). The transformation of the peasant economy and society (A paraszti gazdálkodás és társadalom átalakulása). Budapest: L’Harmattan.
KSH. (2016). Statistical Reflections—Agricultural land prices and rents in 2015 (Statisztikai Tükör – Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak, 2015). http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/mgfoldarak/mgfoldarak15.pdf. Accessed: 2017.10.01.
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. (2016). Agri-environment measures in the EU. Handbook for farmers (Agrár-környezetgazdálkodás. Kézikönyv a támogatási kérelem benyújtásához). http://nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/130-akg-kezikonyv/file. Accessed: 2018.04.15.
Ray, C, (2001), Culture economies: A perspective on local rural development in Europe Centre for Rural Economy. Dept. of Agricultural Economics and Food Marketing, University of Newcastle upon Tyne.
Somai, M. (2014). Agricultural subsidies in the European Union (Agrártámogatások az Európai Unióban). In Katona, K. & Schlett, A. (Eds.), Development strategies—Financing alternatives (Fejlesztési stratégiák – Finanszírozási alternatívák). (Heller Farkas Könyvek, 1.) (225–247). Budapest: Pázmány Press.
Szonda-Ipsos. (2009). Agrarian society and rural development in the polls of the last few years (Agrártársadalom és vidékfejlesztés az elmúlt évek közvélemény-kutatásaiban). http://www.umvp.eu/files/MG_deskresearch.doc. Accessed: 2018.04.15.
Takács, J. (2005). Landmarks in the history of the Hungarian peasantry, 1514–2003 (A magyar parasztság sorsfordulói, 1514–2003). Budapest: Agroinform Kiadó.
Tamás, J. (2001). Precision agriculture (Precíziós mezőgazdaság). Budapest: Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó.
Udvardy, P. (2010). Agricultural production and agricultural policy in Hungary. Application of agricultural and rural development strategies 4 (Agrártermelés és agrárpolitika Magyarországon. Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 4). https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0027_AVF4/0027_AVF4.pdf. Accessed: 2018.04.15.
UNCCD. (2006). Second National Report of the Republic of Hungary on the implementation of the United Nation Convention to Combat Desertification. Budapest: Ministry of Environment and Water of the Republic of Hungary.
Woods, M. (2010). Rural (Key ideas in geography). Routledge.
Author information
Authors and Affiliations
Corresponding author
Editor information
Editors and Affiliations
Rights and permissions
Copyright information
© 2019 Springer Nature Switzerland AG
About this chapter
Cite this chapter
Csatári, B., Farkas, J.Z., Lennert, J. (2019). Agrarian and Rural Development in Hungary After 1989. In: Bański, J. (eds) Three Decades of Transformation in the East-Central European Countryside. Springer, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-030-21237-7_2
Download citation
DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-21237-7_2
Published:
Publisher Name: Springer, Cham
Print ISBN: 978-3-030-21236-0
Online ISBN: 978-3-030-21237-7
eBook Packages: Social SciencesSocial Sciences (R0)